Tökéletes Kör (VOL10)

Dátum: 2000
Szerző: Vader
Forrás: VOL10

Billy Howerdel Tökéletes Köre az egyik legcsodálatosabb dolog, ami történhetett 2000-ben velünk, és nyilván vele is, hiszen bebizonyosodott számára, hogy érdemes gitártechnikusból gitárossá előállnia. Az már más kérdés, hogy szerencsés csillagzat szülötte, és olyan csapattal dolgozhatott korábban, mint a Tool. Elkerülhetetlen, hogy ez a név felmerüljön vele kapcsolatban, lévén Maynard James Keenan a csapat énekese, így nem lehet elmenni az APC mellett anélkül,hogy hogy szóba ne kerüljön minden idők egyik legnagyobb énekesének minden idők egyik legnagyobb zenekara. Ám amíg a Tool végtelenül torz tud lenni és szürreális, addig az APC szép, emocionális zenével ajándékozza meg a világot. Az agresszió jelei, ha vannak is egyáltalán, csak nagyon burkoltan, tökös rocknóták (Magdalena, Rose, Judith) formájában tűnnek fel. Egy érzékeny zene ez, melynek valóságos lelke van! A nevek tengere nem más, mint érzelmek viharos tengere, egy mély lemez, melynek megvan a maga sötét hangulata, hiszen a legtöbb dal a lassabb kategóriába esik, melankólia hatja át, mégis, nem romlik el tőle a hangulatod, nem táplál beléd depressziót. Csak érezned kell, amint átjár, áthatol rajtad, majd egy hirtelen erős fénysugárként kitör belőled. Mindez persze sokban köszönhető Maynard csodálatos hangjának is, mert az itt az egyik legfőbb szereplő nem vitás. Ha lehet, még nagyobbakat énekel, mint eddig az egész énekstílusa higgadt, nyugodt, kiegyensúlyozott. Jelenlétével emeli a lemez fényét és ez is a helyes kifejezés magára a kerek egészre: felemelő. Valahogy pozitív kisugárzású, még ha alapjában véve szomorkás hangulatú is, jó érzéssel és gondolatokkal a fejedben hagy magadra, miután vége lett.

A zene technikailag nincs túlbonyolítva, nem olyan komplex, mint a Tool, mégis felfedezhetők benne Toolos elemek, ami ezek után már csak természetes. Sok akusztikus rész is hallható, Paz a csinos kis argentin basszista leányzó a vonós hangszerek megszólaltatásához is ért, amiktől sokszor inkább csak sötétebbé válik a zene, mint befogadhatóbbá (lást pl a Renholdert). A Rose ennek éppen éles ellentéte, itt a vonósok egy gyönyörű levezetővel hintik meg az amúgy elég elborult, kemény tételt. A lemez különce a Thinking of You, ahol a másik csapat hatása érződik, akikkel Howerdel együtt dolgozott, nevezetesen a Nine Inch Nails. Ő a fekete bárány a modern loopos alapokkal és a mai divatos bandákat idéző dalszerkezetével, refrénjével. Ezzel együtt kiválóan beleillik a többi szerzemény közé.

Különben minek is magyarázom, hallgasd csak meg, varázsoljon el, mint ahogy azt velem is tette, amióta csak hallottam. Hallgasd meg. Billy Howerdel. Tökéle…