Meghatározó zenék az életemben vol. 2
Új zenék a rádióban.
Az Isten háta mögött Közelít távolító c. nótájával indítunk, számomra a legkedvesebb magyar zenekar. Sajnos épp Írországban keresik a megélhetést, úgyhogy koncert nincs kilátásban a közeljövőben. 
A domaincímet is viselő A perfect circle egy Billy Howerdel nevű gitártechnikus zenekara volt, akinek a Tool énekese felajánlotta aranytorkát, így relatív ismertségre tett szert a banda. Ha szereted a bensőségesen szép, melankolikus dallamokat, az emelkedett nagyívű szövegeket, akkor ez a te zenéd. Az idei Novarock egyik fellépője lesz az Isis, akik viszont súlyos, vontatott metált játszanak. A rádióban felhangzó nóta az egyik kedvencem a 2004-es Panopticon c. lemezükről. Aki nem bírja a brit Radioheadet és a kimúlással fenyegető vokálhangokat, ne hallgassa meg Thom Yorke előadásában a Street Spiritet. Következő zenekarunk már rég feloszlott, a kilencvenes évek elején létezett a Mother love bone, akinek az énekese heroin túladagolásban halt meg. Az egyetlen lemez, amit kiadtak, már magán viselte a MLB feloszlása után belőle alakult Pearl Jam jellegzetes dallamait. A következő zenekart Zoma ajánlotta figyelmembe, amiért hálás köszönet, nagyon megtetszett. A Front Line Assembly egy kanadai elektro-indusztriális banda, akiknek ez a 2004-es single lemeze különösen jól sikerült szerintem. A Porcupine Tree az egyik legfontosabb zenekar az életemben, láttam őket élőben fellépni, óriási élmény volt. Az énekes-gitáros-zeneszerző-zseni Steven Wilson, - aki egyben az Opeth producere is - kiemelkedő alakja a mai progresszív rockzenei életnek. Alap. A következő zenekar szintén egy alapmű, meghatározták a zenei fejlődésemet. A Toolról nem is tudok csak szuperlatívuszokban nyilatkozni. Stílszerűen az Aenema c. dal a lejátszóban. Régebben amikor az MTV-ben még adtak normális muzsikát, figyelmes lettem egy érdekes mixre, a Prodigy Smack my bitch up és Enya Orinoco flow c. dalát keverte valaki meg, ami elképesztően jó lett. Trent Reznor a következő előadónk, aki a Nine Inch nails atyja. Március 29-én Bécsben a Gasometerben koncert, alig várom, szintén alapmű. Ez a nóta különösen közel áll hozzám, a szövegét tekintve is. A Meshuggah egy svéd matekmetál zenekar. Döbbenetes, hogy mit művelnek a hangszerükkel, kezdve a hét- és nyolchúros gitárokkal, a páratlan, követhetetlen ritmusokkal. Zsenikkel van dolgunk, kezdőknek és fanoknak is a Rational Gaze nótát választottam a Nothing albumról. A következő zenekar a Toolból Adam Jones gitáros kedvence, illetve kölcsönös vonzalom lehet, hiszen az Orbital feldolgozta a Sobert. Márcsak ezért is - kíváncsiságból - meghallgattam. A Box nótájuk hátborzongató, több verziója is létezik, a B címűt töltöttem fel, remélem másnak is megtetszik. Újabb svéd zenekar a palettán, az Opeth, ami progresszív metált játszik, hihetetlen ahogy váltogatják a hörgős durva északi metált, az éteri tisztaságú énekkel és akusztikus dallamokkal. Kötelező. A Blackfield a fentebb említett Steven Wilson mester egyik projectje, kellemes kis darab a Glow c. dal. A Deftones gyerekkorom nagy kedvence, az új albumuk a pónis időket idézi vissza, az első nóta különösen megfogott, szeretettel ajánlom, mintha Chino megtanult volna énekelni. 
A Foo fighterst sem kell bemutatni senkinek, különösebb rajongójuk nem vagyok, a Times likes these daluk viszont elfér itt a listában. A következő darab nagyon érdekes, WarYoutól kaptam. A Leftfield Afrika Shox művéről van szó, aminek ajánlom megtekintésre a videóját is (Chris Cunningham rendezte!), nem hétköznapi. Mike Patton zseni korai zenekara volt a Mr. Bungle, ami nagyon eklektikus muzsikát gyártott az értő fülűeknek. Néhányan Frank Zappa utódjaként is emlegetik az azóta sajnos feloszlott bandát. Az utolsó albumukról választottam a Retrovertigo c. dalt, amiben énekel a mester, aki az általuk mesterien játszott hülyezenére kiváncsi, annak ajánlom a többi lemezt szeretettel. A Red Hot Chili Peppers újabb alkotásai valahogy már nincsenek rám hatással, a kilencvenes évek elején azonban nagy rajongójuk voltam. A Blood Sugar albumról választottam ezért nosztalgiázás végett egy dalt. Tori Amos hangistennő, zongoraművésznő kedves kis darabja hangzik fel következőnek. Róla is csak a legnagyobb dicsérettel tudok nyilatkozni, nagy rajongója vagyok. A rock mesterei a tavalyi bécsi koncerttel lealáztak mindenkit, a Pearl Jam is fellépője lesz az idei Novarock fesztiválnak. Alap. A jazz-blues műfajba üstökösként robbant be, rögtön bekasszírozott egy rakás díjat Norah Jones, aki nemcsak nagyon szép, de tehetséges is. A Don’t know why c. nótája telitalálat. Yonderboitól ezt az egy dalt ismerem, nagyon megtetszett. Következő svéd zenekarunk a Katatonia, akik valaha hörgős death metállal indultak, mára azonban felvettek egy sokkal visszafogottabb vonalat. A Viva emptiness albumról az Omerta c. szösszenetet választottam, amit sajnos az élő produkción kihagytak, a koncert viszont ennek ellenére nagy élmény volt. Utolsó darabként jöjjön Krisztián a HS7-ből és a NEO, akiknek közös alkotásából kitűnik ez a Diskhead c. dal. Megjárta a külföldi slágerlistákat is, erre méltán büszkék is lehetünk. Jó zenehallgatást!
a fantasztikus hír szerzőjének is megy egy pirospont) fizimiskájára, de nem ő, hanem Erik (17) a 
Idén nyáron tíz éve lesz, hogy Diana hercegnő meghalt. Különösebben akkor sem rázott meg a halála, persze sajnáltam, hogy egy ember eltávozott, de nem követtem nyomon sem a munkásságát, sem a bulvárlapok írásait. Értetlenül néztem a nagy hisztériát körülötte, mintha elment volna a józan esze az embereknek. Nem is ismerték személyesen, mégis óriási felhajtás volt a halála körül. Azt követően még inkább, tőkét kovácsoltak a halálából. 
